Jogi képviselet munkajogi kártérítési ügyek esetén

Amennyiben

• azonnali hatályú felmondással jogellenesen mondtak fel Önnek,
• nem fizették ki a végkielégítését,
• jogellenesen mentették fel közalkalmazotti jogviszonyából,
• munkavállalója kárt okozott Önnek,
• munkavállalója a munkaviszonyából eredő kötelezettségét vétkesen megszegte és ezzel kárt okozott Önnek,
• a leltárhiányért a munkavállalója felelős,
• felmondott előző munkahelyén, de az új állást nem kapta meg, pedig itt is kötött munkaszerzősét, akkor Ön jogosult kártérítésre.

A Kosdi Ügyvédi Iroda munkajogi viták során mind a munkavállalók, mind a munkáltatók képviseletét ellátja. Munkánk során különösen fontosnak tartjuk a munkajogi viták békés, gyors rendezését. 

Irodánk nagyon nagy hangsúly fektet az új Munka Törvénykönyve alapos ismeretére, ezért munkatársaink folyamatosan figyelemmel kísérik a bírói gyakorlatot és azt, hogy az új jogszabályokat hogyan alkalmazzák a gyakorlatban.

FONTOS TUDNIVALÓK

• Fontos szabály, hogy a keresetlevelet a munkáltatói jognyilakozat közlésétől (pl. felmondás vagy azonnali hatályú felmondás) számított harminc napon belül kell a munkaügyi bíróságnál előterjeszteni.
• A per elindításakor általában illetéket nem kell leróni.
• A munkaügyi perekben az eljárás során felmerülő költségeket (tanú- és szakértői díj, ügygondnoki és tolmácsi díj, pártfogó ügyvéd díja, helyszíni tárgyalás és szemle költsége stb.), valamint az illetéket az állam előlegezi.
• A pervesztes fél az állam által előlegezett költségek viselésére lesz köteles az ítélet szerint.
• A bíróság a munkavállalót és a munkáltatót rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények alapján a kártérítés alól részben mentesítheti.
• A munkajogi igény három év alatt évül el.

A MUNKÁLTATÓ KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE

• A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. Bizonyos feltételek megléte esetén mentesülhet a felelősség alól (pl. a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta)
• A munkáltató felelős a munkavállaló munkahelyre bevitt tárgyaiban, dolgaiban bekövetkezett károkért is, azzal, hogy a munkába járáshoz vagy a munkavégzéshez nem szükséges dolgok csak a munkáltató engedélyével vihetők be.
• A munkaviszony körében az elmaradt jövedelem megállapításánál az elmaradt munkabért és annak a rendszeres juttatásnak a pénzbeli értékét kell figyelembe venni, amelyre a munkavállaló a munkaviszony alapján a munkabéren felül jogosult, feltéve, ha azt a károkozás bekövetkezését megelőzően rendszeresen igénybe vette.
• A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállaló hozzátartozójának a károkozással összefüggésben felmerült kárát is.
• Az eltartott hozzátartozó, ha a károkozással összefüggésben a munkavállaló meghal, olyan összegű tartást pótló kártérítést is igényelhet, amely szükségletének a sérelem előtti színvonalon való kielégítését biztosítja.
• Kártérítésként járadékot is meg lehet állapítani.
• A munkáltató olyan összegű általános kártérítés megfizetésére köteles, amely a károsult teljes anyagi kárpótlására alkalmas, ha a kár vagy egy részének mértéke pontosan nem számítható ki.
• A károsult, a munkáltató vagy felelősségbiztosítás alapján nyújtott kártérítés esetén a biztosító, ha a kártérítés megállapítása után a körülményekben lényeges változás következik be, a megállapított kártérítés módosítását kérheti.

A MUNKAVÁLLALÓ KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE

• A munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Ezt a munkáltatónak kell bizonyítania.
• A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló négyhavi távolléti díjának összegét.
• A munkavállaló köteles megtéríteni a kárt a megőrzésre átadott, visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dologban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel.
• A munkavállaló a kárt akkor köteles megtéríteni, ha a dolgot jegyzék vagy elismervény alapján, aláírásával igazoltan vette át.
• A leltárhiányért a munkavállaló vétkességére tekintet nélkül felel. Feltétele azonban a leltárfelelősségi megállapodás megkötése, a leltári készlet szabályszerű átadása és átvétele, legalább a leltáridőszak felében az adott munkahelyen történő munkavégzés.

BIZONYÍTÁS – KÁRTÉRÍTÉSI ELJÁRÁS

• Irodánkban az első találkozás alkalmával részletesen tisztázzuk az ügy részleteit, átnézzük a rendelkezésre álló dokumentumokat (munkaszerződés, egyéb okiratok stb.) és ezek alapján felmérjük a kártérítés lehetőségét és a kár mértékét.
• Mint minden esetben itt is érdemes peren kívül megegyezni. Ha a felek álláspontja nagy mértékben eltér, akkor peres eljárásban lehet érvényesíteni a kárigényt.
• A per előkészítése során az egyik legfontosabb feladat a rendelkezésre álló bizonyítékok összegyűjtése. A bíróság előtt meg kell tudni jelölni, hogy az egyes tanúkkal a felek mit kívánnak bizonyítani, mi a nevük és címük annak érdekében, hogy a bíróság őket idézni tudja.
• A peres eljárás elején Irodánk benyújta a keresetlevelet. Az eljárás során a bíróság szakértőt rendelhet ki.